Holnap péntek... ismerem a pénteki érzéseimet.. VÉGRE HÉTVÉGE! Bár szombaton is van órám, de az JÓga. Angol, német, magyaróra, rohanás az nincs. Bár néha fordítás, vagy továbbképzés van hétvégén. A továbbképzés az jó, imádok új dolgokat megismerni, régiekben elmélyedni, tanulni. De most vasárnap nem lesz semmi, és a szombat is laza lesz. Szóval mégiscsak jön végre hétvége... De a péntek az még nap. Néha a leghosszabb nap...Ismered ezt az érzést? Örülsz, mert PÉNTEK van!! de mégis olyan lassan bír telni, hosszú tud lenni, pénteken a gravitáció is erősebb, az idő is lassabban telik. De a reggel az még jó! Reggel még sötét van mikor felébredek, de szeretem. Játszadozom az álmaimmal még egy picit, nyújtózkodom, jógázom egy kicsit, élvezem a forró kávét aztán indulok. Mostanában már nagyon hideg van reggel. Ez a kedvenc részem, menni a hidegben, a friss szélben, az ősz elején, mikor még a legtöbben alszanak. A Nap sem kelt fel igazán, az éjszakai szél kitisztította város levegőjét. Felébreszt, finoman éles, határozott. Szeretem az őszt, sokkal színesebb, frissebb. kontrasztosabb mint a nyár.
Viszont nem szeretem, azt a szót, hogy rosszidő. - ( Külön kell írni? biztos, de nekem ez egy szó). - "Ma országszerte rosszidő várható" Ez már determinálja a hangulatot, - országosan. Az enyémet nem...Szeretem a rosszidőt, a nagy viharokat, a szelet, a zivatart, a ködöt...
A metró még nyugis, a 4-es metrót kevesen használják, de a 6-os villamos már a durva valóság.. és beindul a mókuskerék, munka, órák a város összes részén, bkvzás, (néha kávézás is ), ügyintézés, rohangálás egész nap. Van amikor már reggel elázom, utálom az esernyőt, az esőt szeretem, de aztán vizesen már nem jó lenni.. Cipelem a könyveket, a jógacuccot, délután már húzza a vállamat a táska, folyton lesem hány óra van, mert elkésem, kapkodok, intézkedem, állandóan csörög a telefonom, de nem csak barátok hívnak, tárgyalni kell, viták vannak, aztán lányommal találkozom, folyton orvoshoz megyünk. A metrón tanulok, a buszon facebookozom, tervezek, folyton minden eltűnik a táskámban, főleg a kulcsom, a pénzem és bérletem. Enni is kéne, fáradt vagyok, nagyon péntek van.. Még a jógaoktatónak is péntek van Aztán jön az utolsó órám, hatha flow, időben oda kell érni, sietni kell megint... Szerencsére sokan vagyunk, és ez nagyon jó! Becsekkolás, recepció, mindenki egyszerre érkezik. Pénteken sosem késik senki, ez érdekes, de ez is jó! Mindenki rá tud hangolódni, nincs beosonás, matraccsattogtatás, zizegés.. Az órán figyelek, fókuszálok, szeretnék ADNI - csodálatos érzés, hálás vagyok érte.. Igyekszem mindenkire figyelni. és figyelni a zenére, a gyertyákra, az időre, szeretem tudatosan tartani az órát, - de óra közben sosem vagyok fáradt.. Aztán lassan mindenki hazamegy, és rám zuhan a fáradtság. Hosszú volt a hét, volt a stressz bőven, kimerültem. Későn fogok hazaérni megint. Most már ritkán jár a villamos, hideg lesz a megállóban.... Mindig is képtelen voltam normálisan (melegen) felöltözni.. Vásárolni is kell. Holnap korán kelek. Izomlázam van a balettól, a futástól, tanítástól..mindenem fáj, nem ettem, - Szóval kifogás az van bőven.. Kavarognak a gondolataim, mindenféle gondok..Miért történt ez vagy az, mi lesz holnap, mi lesz a megoldatlan dolgokkal. Honnan lesz pénz, X miért nem hív fel..Mit nem intéztem el, mit hol hagytam el... (szokásom..) .Miért mondta Y azt? Kimerültem, haza kéne menni, ágyba bújni, nem csinálni semmit, teát inni, olvasni. Ha még lesz erőm olvasni. De már ismerem magam,. A péntek estét. A kifogások és a kísértés kis harcát. Az elhatározást. Ami sokszor nehéz. De mindig megéri. Bezárom a stúdiót. Belülről. Kiterítem a matracomat, meggyújtok pár gyertyát, ... és azonnal valami varázslatos energia, biztonság és nyugalom tölt el. A stúdió az egy magic place.. Lecsendesedik bennem minden. Elkezdem a napüdvözleteket. Már egyetlen gondolatom sincs. A légzésem irányít, az első mozdulatok még rozsdásak, a 3 körnél már olyan az egész, mint egy tánc.. visz a testem, az ujjay automatikus, - a susogó hangja a tenger partjára repíti a lelkemet.. Csak érzés van, gondolat nincs. Nem is én lélegzem, lélek vagyok. A nehezebb pózokat is kitartom is rendesen, habár pénteken már harcolok az izmaimmal, de ahogy beleolvadok a gyakorlásba egyre könnyebben megy minden.. Már nem emlékszem a hétre. Elmúlt minden, ami nem volt jó. Nem kellett elfojtani. Elengedtem. Ha hazamentem volna, akkor csak félretoltam volna, elnyomtam volna. Most szabad vagyok és friss. A Savasanához azért ébresztőt állítok.. mégis... a biztonság kedvéért... Aztán nyújtózkodom megint, álomízű a világ, kezdődhet a hétvége
Egészen más így hazaindulni... Több ez mint harmónia, ez egy csodás energia.. És utána úgy alszom, mint egy kiscica... Nem úgy mint egy kisbaba, - akinek van kisbabája, az tudja, hogy a kisbabák nem igazán alszanak
Jó éjt mindenkinek, HOLNAP PÉNTEK! :)
